Hupikék törpikék torta
Néhány éve már nem a szülővárosomban élek, hanem az ország szívében, Budapesten koptatom a macskaköveket. Szeretek itt élni, pedig kislányként, sőt, kamaszkoromban sem tudtam elképzelni, hogy egy ekkora városban hogyan lehet létezni akár egy napig is. :-) Aztán szépen lassan idesodort az élet, és párommal jó pár évig ide is kötjük magunkat, ha minden a terveink szerint alakul. :-) Éppen ezért,
mert viszonylag ritkán látogatok haza a szüleimhez, duplán jól esik minden ott érő pozitív impulzus. Imádom a vidéki levegőt, a csendet, a nyugalmat, az árkok szélén önfeledten pihenő macskákat, akik nem félnek az idegenektől sem, és szeretem, hogy ott még megállnak az emberek beszélgetni egymással..
Egy ilyen hazalátogatásom során futottam össze egyik nagyon kedves volt osztálytársnőmmel, akivel egy fincsi kávé mellett nagyon jót beszélgettünk. Ő kért meg rá, hogy az unokaöccsének készítsek egy törpös tortát, a színektől elkezdve a figurákig mindenben szabad kezet kaptam. :-) Nagyon sokat dolgoztam vele, az ember nem is gondolná, hogy ezekkel a kicsi figurákkal hosszú órákig el lehet bíbelődni. :-) A végeredmény viszont minden fáradtságért kárpótolt, s állítólag az unokaöcsinek is nagyon-nagyon tetszett! :-)
A töltete tejszínes-csokoládé volt, és a gombaházikó is finom puha piskótát és csokoládékrémet rejt! :-)
Kövess RSS csatornám segítségével. Szólj hozzá, ha szeretnél vagy küldj üzenetet.