Édes élet egészségesen: Paleo brownie

április 30, 2013Bojtor ÉvaPaleo süti2

 

paleo brownieSokat gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, hiszen Te, kedves olvasó, talán úgy érezheted, hogy alapjaiban rendíti meg a honlap eddigi arculatát. Hogy ez mennyire nem így van, remélem kiderül az írásom végére.. :-)
Mint már korábban említettem, kislány korom óta szeretek süteményeket készíteni, s ez az egész családomra jellemző. A gondtalan nyarak emlékei elválaszthatatlanul egybeforrtak nagymamám kalácsillatú konyhájával, ahová bármikor beléptem, mindig vaníliás porcukorfelhő fogadott. Az alapokat később édesanyámtól sajátítottam el, aki a “modernebb” sütemények igazi ásza volt.. :-) Tőle tanultam meg gyönyörű magas, lyukacsos piskótát készíteni, és tőle tanultam meg a könnyű, főzött krémek elkészítési módját is. Később ezekkel az alapokkal kialakítottam a saját ízlésvilágomat, ami természetesen örökké változik.. :-) Egy dolog maradt: az édes íz.. Értem ezt úgy, hogy minden süteményembe gondolkodás nélkül zúdítottam bele a finomított fehér cukrot. Ha nagy volt a kísértés az egészségesebb életmód irányába való törekvésre, akkor nemes egyszerűséggel leváltottam barnára.. Akkor még nem sejtettem, hogy élettani szempontból gyakorlatilag zéró különbség van közöttük..

Telt-múlt az idő, és én továbbra is a finomított szénhidrátok csalóka világában éltem. Reggelire gondolkodás nélkül megettem két, barnának álcázott sajtos kiflit egy kis vajkrémmel, felvágottal, és zöldséggel. Mellette természetesen elfogyott fél liter agyoncukrozott gyümölcstea is, majd mindezt egy kis reggeli nasi is követte, általában Túró Rudi képében. Délben valamilyen hús rizs- vagy burgonyakörettel, és természetesen újabb édesség desszert gyanánt. Ezután egész délután csipegetés.. Hol egy kis sós, hol egy kis édes.. Vagy mindkettő egyszerre, hiszen erre találták ki a kenyérre kenhető mogyorókrémet.. Aztán észrevétlenül eljött a vacsora ideje, amikor is újabb péksütemény csúszott le egy kis csokoládéval lezárva a napot. Tisztában vagyok vele, hogy rajtam kívül emberek milliói éln/tek ugyanígy. Én viszont éreztem, hogy valami nincs rendben velem. Annak ellenére, hogy heti 3-4 óra rendszeres sporttal tudtam tartani az ideális testsúlyomat, mégis folyamatosan levertnek, és gyengének éreztem magam. Kifejezetten vékony voltam már akkor is, és sokszor hallgattam ismerőseimtől, hogy egyek rendesen, mert elfogyok! Én mindig bizonygattam, hogy higgyék el, gyakorlatilag egész nap mást sem csinálok, csak eszem.. Szerencsés testalkat.. persze..

Évekig nem voltam hajlandó tudomásul venni, hogy baj van az étkezésemmel. A laborleletem tökéletes volt, maximum egy kis vashiányt állapítottak meg az orvosok, amire természetesen megkaptam a megfelelő készítményeket. Én viszont továbbra sem éreztem jól magam, mígnem úgy döntöttem, alaposabb kivizsgálásra van szükség. Első körben csináltattam egy terheléses vércukor mérést, és már a 75 g. glükóz legurítása közben éreztem, hogy nem is kell messzebbre mennem a vizsgálatokat illetően.. Az éhgyomri vércukorszintem a papírforma alapján elfogadható volt, hiszen 5.6 mmol/l, viszont a 120 perces terheléses már 9mmol/l volt. Az orvosom teljesen elképedt az eredményen, éppen csak el nem ájult.. :-) Én nem éltem meg katasztrófaként, hiszen valójában tényleg nem az, csak egy intő jel, hogy változtatnom kell az életmódomon. Az orvosom azonnali 150 grammos szénhidrát-diétát javasolt, amit én egész egyszerűen nem tartottam normális dolognak. Nem azért, mert a szótól: DIÉTA rázott a hideg, hanem azért, mert józan paraszti ésszel is átgondolva: ha a szénhidrátbevitellel van a gond, akkor nem kellene kiiktatni amennyire csak lehet? Az orvosom szerint reggel ehetek teljes kiőrlésű kenyeret, péksüteményt, és számolgassam, mi fér bele a napi szénhidrát mennyiségbe. Én kissé félénken megjegyeztem, hogy felszívódását tekintve nem sok különbség van a finomliszt és a teljes kiőrlésű gabona között, mire leordította a fejem, hogy SZÉNHIDRÁT PEDIG KELL!!

Az volt az a pont, amikor éreztem, hogy nem fogunk dűlőre jutni egymással. Megköszöntem a fáradalmait, és az ajtó felé vettem az irányt. Az utcára kilépve egy új világ tárult elém, hiszen lelki szemeimmel már láttam az új életmódomat, amit ezek után mindig be fogok tartani. Hónapokkal ezelőtt már sokat olvastam a paleolit életmódról, és jó dolognak is tartottam, de nem volt meg az affinitás, hogy elkezdjem.. Éreztem, hogy a laborleletem végre kellő lökést adott ehhez, és egy másodperc alatt sikerült átállítani az agyam a paleo alapanyagok irányába. Másnap beszereztem néhány nélkülözhetetlen összetevőt, és elkezdődött az új életem! :-) Hogy mennyire könnyű betartani, arra én vagyok az élő példa.. :-) Amióta így élek, eltűnt az örökös fáradtság, levertség, és ami a legfontosabb: a vércukorszintem tökéletes! :-)

Természetesen nem lennék igazi cukrász, ha nem kezdtem volna el azonnal paleo sütemények receptjein kísérletezni. Mára már egész szép kis gyűjtemény alakult ki, aminek egyik tökéletesre sikerült darabja ez a brownie. Tej, cukor, és gabonaféle hozzáadása nélkül készült, és egyszerűen verhetetlen! Azóta vanília sodó helyett már készítettem eperraguval is, azt kell mondjam: páratlan! :-)

Épp ezért gondolkodtam el rajta, hogy miért ne vállalnám mától paleo sütemények készítését is? Hiszem, és tudom, hogy a jövő az egészséges életmódé.. Ennek szerves részét képezi az étkezésünk, amiért mi magunk is rengeteget tehetünk. Ha úgy gondolod, hogy megkóstolnád egy-egy paleo sütimet, vagy egyszerűen csak egészségesebben szeretnél élni, ne habozz: keress meg, és segítek! :-)

 

 

Kövess RSS csatornám segítségével. Szólj hozzá, ha szeretnél vagy küldj üzenetet.

Tagged

Kapcsolódó tartalmak

2 Comments

  1. Zoli2013-04-30 at 15:53Válasz

    Ettem ebből a browniból és meg kell valljam nagyon finom volt, ezzel az eperraguval. Semmivel sem nyújt kevesebb élményt, mint a hagyományos úton készült. Kérek még ! :)

  2. Reni2014-01-14 at 16:52Válasz

    Szia Éva!

    Érdekelnének a paleos süteményeid receptjei. El tudnád küldeni őket? Én még csak most kezdek nyitni a paleo felé. Nagy segítség lenne. Elsősorban a kislányom miatt, akinek a nap fénypontja az édesség és legalább amit én készítek neki, az legyen egészséges. Köszönöm előre is.

Írj bátran, ha szeretnél…

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*